Az orosz Nyomozó Bizottság megnevezte a gyanúsítottat

Hivatalosan is a Kirgizisztánból Oroszországba elszármazott Akbarzson Dzsalilovot nevezte meg a szentpétervári metróban elkövetett öngyilkos robbantás gyanúsítottjaként az orosz Nyomozó Bizottság (SZK). A hatóság szerint ugyanő helyezett el egy fel nem robbant pokolgépet egy másik metróállomáson.

Az SZK ezzel megerősítette a kirgiz állambiztonsági szolgálat korábbi bejelentését, miszerint a hétfői terrorcselekmény gyanúsítottja "valószínűleg" a 22 éves, orosz állampolgárságú Dzsalilov, aki a kirgizisztáni Os városában született, a radikális iszlamista hagyományairól ismert Fergana-völgyben, a helyi üzbég kisebbség tagjaként. A legfontosabb bűnügyekben nyomozó orosz szövetségi hatóság szerint Dzsalilov, akinek "szétszakadt maradványait" a felrobbantott metrószerelvény harmadik vagonjában megtalálták, genetikai nyomot hagyott a második, fel nem robbant pokolgépet tartalmazó táskán is. Ezért az SZK közleménye szerint a genetikai bizonyítékok és a biztonsági videokamerák felvételei alapján "okkal feltételezhető, hogy a metrókocsiban elkövetett terrorcselekmény mögött ugyanaz az ember áll, aki a Ploscsagy Voszsztanyija állomáson hagyott egy robbanószerkezetet tartalmazó táskát".

Bűnüldözési forrásokra hivatkozó sajtóértesülések szerint a merénylőnek szélsőséges iszlamista kapcsolatai lehettek. Ezt hivatalosan nem erősítették meg, mint ahogy nem zárták ki annak lehetőségét sem, hogy a robbantás ihletője az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet lehet, amely még nem követett el támadást jelentős orosz nagyváros ellen. Igaz, az IÁ 2015-ben a Sínai-félsziget fölött felrobbantott egy Szentpétervárra tartó orosz utasszállító gépet, 224 emberrel a fedélzetén. A hétfői merénylet elkövetését eddig senki sem vállalta magára.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden cinikusnak és aljasnak nevezte azt az állítást, miszerint a szentpétervári metró elleni támadás bosszú volt Oroszország szíriai szerepvállalásáért. A robbantásban 14 ember meghalt és további 49 megsebesült, közülük 12-nek súlyos az állapota. Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden telefonon beszélt a terrorizmus elleni információcsere gyorsításáról Angela Merkel német kancellárral és Francois Hollande francia államfővel.

A szentpétervári robbantás politikai és társadalmi következményeit boncolgatva a Kommerszant című orosz napilap kedden idézte Szergej Mironov parlamenti képviselőt, az Igazságos Oroszország párt vezetőjét, aki úgy vélekedett, hogy a terrorcselekmény célja Vlagyimir Putyin orosz elnöknek címzett kihívás lehet. Pártjának képviselői viszont a lappal azt közölték, egyelőre nem kezdeményezik a terrorizmussal kapcsolatos jogszabályok megváltoztatását.

Emilija Szlabunova, a liberális ellenzéki Jabloko párt elnöke szerint viszont a terrorcselekmény politikai következményei a hatalom kezére játszanak. "Lehetővé teszi a hatalom számára a merénylettel kapcsolatos hisztéria fokozását, mondván, az ellenség köztünk van" - mondta. Hozzátette: azt lehet várni ezek után, ha Putyin indul az elnökválasztáson, ezt a történetet felemlegetik azzal, hogy "ő a megmentő, a kemény kéz".

A Gazeta.ru hírportál úgy vélekedett, bárki is állt a terrorcselekmény mögött, világos, hogy megváltozik a politika napirendje, az elkövetkező időben az országba aligha fognak a korrupció elleni küzdelemről, az iskolások tiltakozásáról és a gazdasági nehézségekről beszélni, a Vedomosztyi című napilap pedig a titkosszolgálatok felelősségét kérte számon.